Mozdulatok megnevezése a meditációban kiegészítő gyakorlat a meditációkhoz.

Ez egy kiegészítő segédlet elsősorban, és nem önnálló meditáció.

A hosszas meditációs ülések esetén előfordul, hogy késztetést érzel arra, hogy megvakard valamidet, vagy fájdalom esetén megmozdulj. Egyes Burmai tradíciókban 3 órákat is ülnek mozdulatlanul. A Burmai tanítások, az eredeti buddhista tradíciók szerint megnevezik a dolgokat, ezzel is fejlesztve az összpontosítást. Ezt a technikát akkor javaslom használni, ha a meditáció során nem tudunk tovább mozdulatlanul ülni és igazítanánk a pozíciónkon. Ilyenkor teljes tudatossággal tegyük ezt, a mozdulat előtt tudatosítsuk eme szándékunkat, hogy a koncentrációt továbbra is fenntartsuk. Többféle megoldás létezik. A hagyományok azt állítják, hogy a viszketés, fájbalom… az elme terméke, és csak egy menekülés az adott helyzetből. Ezt itt most nem kell eldönteni, elcogadni.

1. A meditáció során légzésünket figyeljük, annak ki-be áramlását és a kettő közötti teret.

2. Előtűnhet viszketés, fájdalom… olyan erősséggel, amely elvonja figyelmünket.

3. A: Teljesen adjuk át ezt az érzékletet a figyelmünknek. ( Ne engedjük a figyelmünket oda vonzani, hanem pl. test pásztázás közben haladjunk egyenletesen tovább, de ne ugráljunk a figyelmünkkel az éppen kialakuló érzetekre. sak akkor foglalkozzunk vele, amikor a test szkennelésben éppen ott tartjnk.)

4. – A mozdulat előtt vegyük észre a bennünk megjelenő szándékot. A megmozdulás ( vakarás, stb.)előtt először nevezzük el az érzést, hogy pl. fájdalom vagy csak érzés. A megmozdulás előtt vegyük észre, hogy egy inger késztet inket mozgásra. Ezt még a mozdulat megkezdése előtt nevezzük el úgy hogy mozgásra való késztetés.

5. – Ezennel megmozdulhatunk, de lassan, minden miniméterre a mozgás alatt legyünk figyelemmel és tudatosak. Mozduljunk meg, és nevezzük el úgy hogy “mozgás”. Később a mély figyelem melllett ha úgy tetszik akkor minden egyes elemét elnevezhetjük valahogyan, pl. láb emelése…, vagy vakarózzunk és nevezzük el vakarózásnak.

6. – A mozdulatsor végén is vegyük észre a szándékot, hogy a kezünk, lábunk visszahúzódna, mozgásra való késztetés megjelenik bennünk. A visszafelé mozgás összes apró részletét tudatosítsuk itt is és ha lehet minden egyes részletet nevezzünk meg.

7. Majd térjünk vissza a gyakorlathoz, itt pl. a légzés figyeléséhez.