Egy ősi Burmai meditációs technika. Most röviden csak a tehnikai tudnivalókról, és a meditáció menetéről.

Itt a mély légzés alatt azt értjük, hogy, hogy a levegőt az orron át szaporán szedjük, egyenletesen lélegzünk ki és be, egyformán domináns. Törekedjünk arra, hogy a levegő a legrövidebb utat járja be, így jellemzően a tüdő feldő részbe lélegzünk be. De ne erőltesd, ahogyan kénylemes.

1. A légzés fokozatos elményítés, szaporábbá tétetle, amely tempót folyamatosan bírjuk.
2. A koncentráció a szapora, mélylégzés alatt az orra koncentrálunk folyamatosan. Ha ez a koncentráció elveszne a légzést mélyítsük, erősîtsük agy tegyük szaporábbá. A gondolatok, elkalandozás során is a légzés elhalkul, elhalványodik. Ilyenkor is térjünk vissza a légzés elmélyítéséhez. Ez kb. a meditációs ülés fele vagy háromnegyede.
3. Az első szakasz vézeztével a mélylégzést engedjük el és hagyományos természetes légzés mellett folytassuk a meditációt. A meditációs tárgy a légzés figyelése.
4. Ebben a szakaszban az elkalandozásokat a visszavazetéssel kezeljük, ami: Ha észreveszed, hogy elkalandoztál a légzés figyelésről, akkor az észrevett gondolatot próbáld visszavezetni, milyen gondolatláncot járt be, de NE eróltesd. Ezzel végezve térj vissza a légzés figyeléséhez.